Az árok nélküli csőkötés

Az építők tisztában vannak azzal, hogy a csövek fektetésénél felmerülő egyik legnehezebb kérdés a mesterséges akadályok leküzdésének egyik módja. Ilyen akadályok lehetnek a jövőbeli csővezeték útján elhelyezkedő különböző szerkezetek (kerítések, csatornahálózatok, utak stb.). Általánosságban elmondható, hogy az SNiP követelményeiben kifejezetten meg van határozva az ilyen helyeken (az azt követő csővezetékbe ágyazáskor) a talajra megnövekedett terhelést okozó tárgy jelenlétében. Ez azzal magyarázható, hogy egy ilyen művelet a föld összeomlását és a felette lévő szerkezet megsemmisítését okozhatja. A saját kezével szerelt árok nélküli cső különös jelentőséggel bír az intenzív forgalomú (beleértve a vasutakat is) útvonalak leküzdésekor. Ilyen helyzetekben a föld úgynevezett „szúrása” kerül alkalmazásra, ami kizárja a munkaterületen előre nem látható talajlejtés lehetőségét.

A csővezetékek fektetésének technikái

Az összes ismert technika között A következő csővezetékek a leggyakoribbak:

• közvetlen szúrás,
• úgynevezett talaj lyukasztás,
• fúrás (vízszintes),
• behatolás pajzsok segítségével.

A megfelelő csőfektetési lehetőség kiválasztásához meg kell határoznia a következő dolgokat:

• talajállapot a vezetékezési zónában (beleértve a benne lévő természetes víz jelenlétét)
• az épület jellege,
• a lefektetett csatorna elkülönítésének paraméterei a külső tényezőktől,
• a tömítés hossza,
• a csővezeték átmérője,
• gazdasági indok ilyen módon.

A lyukasztási technika előnyei Szúrás az út alatt

A csővezetékek egyik leggyakrabban használt módszere a lyukasztás, amelyet agyag- és agyagos talajban dolgoznak (550 mm átmérőjű csövekkel). Közvetlenül megjegyezzük, hogy az így kialakított telek hossza nem haladhatja meg a 60 métert. Ezenkívül ebben az esetben nem lehet speciális felszerelés nélkül (különösen csörlők és aljzatok).

Ennek a módszernek az alkalmazása kétségtelen előnyökkel jár, aminek köszönhetően az összes munkát az úttest (vagy bármely más épületszerkezet) megsemmisítése nélkül lehet elvégezni. Valóban, ebben a helyzetben a csővezetéket közvetlenül a föld felszínén található szerkezetek vagy épületek alá helyezi.

Ennek a technikának a használatának előfeltétele, hogy figyelembe vegyék a talajrétegek esetleges eltávozásával (eróziójával) kapcsolatos fő kockázatokat a csővezeték helyén. Ezekben az esetekben nemcsak a föld összetételének minősége, hanem a felszín alatti vizek mélysége is szükséges a javasolt létesítmény területén.

A közelmúltban a csövek fektetésének módja, amely nem magában foglalja az árkok ásását, egyre népszerűbb lett az építők körében, és fokozatosan felváltja az egyéb lehetőségeket. A szakértők úgy vélik, hogy a "szúrás" a legmegbízhatóbb módszer, és hozzátartozik annak előnyeihez, mint például:

1. A terület integritásának megőrzése, a talaj lyukasztásával.
2. Nincs veszély a szomszédos kommunikációra.
3. Különleges (nehéz) építőipari berendezések elutasításának lehetősége.

Hogyan készítsünk szúrást a saját kezeddel

A talaj független szúrása

A trenchless csőfektetési módszer gyakorlati megvalósítása saját kezűleg csak viszonylag rövid szakaszon (legfeljebb tíz méter) lehetséges, és akkor is, ha jó fizikai formája van, amely lehetővé teszi a nehéz munkát. Ami az ilyen munkához szükséges berendezéseket illeti, biztosan szüksége lesz a következő egyszerű eszközre:

• a legegyszerűbb hegesztőgép,
• a szokásos bolgár;
• egy kis szánkó;
• 20 mm-nél kisebb vastagságú szerelvények,
• választott átmérőjű acélcső (több darab),
• műanyag csővel felszerelt szivattyú,
• műanyag nyaklánc nyakkal (legfeljebb 200 literes kapacitással),
• tölcsér, melynek tömege legfeljebb 2 méter hosszú.

Az árokásási eljárás általában a következő lépéseket tartalmazza:

1. Az árok előkészítése az út mindkét oldalán (12-13 cm-es margóval). Amikor ásott, a cső tengelye, amelyet megtervezni kíván, megjelölésre kerül.
2. Ezután a csőburkolatot felveszik, és a végét élesítik, ami azt jelenti, hogy a talajba kerül. Ugyanakkor a legjobb, ha a fogakat a "daráló" segítségével vágjuk.
3. Az összes művelet befejezése után (a cső minden egyes következő lenyomása után) mossa ki a talajt az üreges részéből.
4. A cső minden egyes egymást követő öblítése után a szánkó kalapáccsal tovább kell hajtani.

Videó

Talajszúrási technika itt tekinthető meg:

Fotó

Csővezeték lyukasztási módszer - 9. reakcióvázlat 2

13 A pajzs behatolási módszer 2